Springier
Egyelőre én sem tudok többet, mint amit a sajtó ír (illetve egy hajnalban érkezett belső e-mail közöl) és a szakmai blogok mondanak az Axel Springer és a Ringier immár tényként bejelentett fúziójáról, átgondolni a lehetőségeket pedig még nem sok időm volt.
Tény, hogy a fúzió annyira makroszintű, hogy jó ideig nem érinti szűkebb játszóterünket, a megyei lapot, azon belül az online üzletágat, jelesül a Beol.hu-t. Sőt, a hazai médiapiac várható átrendeződése is csak a versenyhivatali eljárás után lehetséges.
Érdekes módon itt a cégnél sem érezni semmiféle bizonytalanságot, szerintem mindenki tisztában van vele, hogy ez a nagyon nagyok játékszere és nem a végeken való farigcsálás most a téma, hanem sok-sok milliárd forint megtakarítása, például azzal, hogy nem kell annyi székház, menedzser, stb., nem beszélve a terjesztőhálózatokról, nyomdákról, szóval a print üzletágból még kifacsarható pénzekről, lásd ezzel kapcsolatban Pollner friss posztját.
Elnézve az új partner online portfólióját, annak szakmai színvonalát túl sokat tanulni nem fogunk, viszont nagy valószínűséggel az általunk megkezdett és kívánatosnak tartott irányt sem fogja megkérdőjelezni senki. De mondom: ez egyelőre a nagyon nagyok játéka, mi majd egy másik dimenzióban kerülünk sorra, ha egyáltalán.
Kolbászhétvége
Nem vagyok egy gasztrosznob (mondjuk enni szeretek és ez látszik is), viszont a kolbászfesztivál több mint gasztrokulturális esemény, mára már valódi népünnepély.
Marketing és csapatépítési okokból a mai médiakupán a Beol.hu is nevezett csapatot, amelynek mondjuk pont én nem vagyok a tagja ügyeleti elfoglaltságaim miatt, viszont délután azért kimegyek a mobil felszereléssel együtt és ott próbálom meg a legfontosabb teendőket elvégezni (várhatóan nem is lesz túl sok minden). És persze lesz egy kis extra is: van egy halódó gasztroblogunk, amit most egy kicsit megpörgetünk, a főoldalról nyitottam rá egy csatornát és oda kerülnek majd fel a friss kolbászfeszkós posztok, amikhez egyébként várjuk a felhasználói élményeket, képeket, videókat is.
Persze lesz twitterezés is, mégpedig aki e témakörben akar csiripelni akár a helyszínről, akár máshonnan, az kérjük szépen, használja a #kolbaszfesztival hashtaget.
Ja, és persze a csapat, mely két beolosból áll, a többiek vendéggyúrók: Kenyeres Zoltán és Szabó györgy (Beol-szerkesztők), Kovács Lajos és Varga Gábor (BMH-tördelők), Molnár Pál Márton (BMH-újságíró) és talán a mi csapatunkba szervezték be Holger Martenst, az Axel Springer egyik Budapesten dolgozó erős emberét, aki egyébként rajta van a befolyásos médiaszemélyiségek Top 50-es listáján is, úgyhogy ebbe a beolos csabaiba ma sok minden bekerülhet.
A többség nem fizetne az online tartalomért
Lezártam a két hete közzétett privát közvélemény-kutatásomat a fizetős online tartalomról. Az a helyzet, hogy eszemben sem volt a guruk játszóterére bekéredzkedni, hiszen e témakörben kiváló posztok születtek, ráadásul a téma néhány évente vissza-visszatér, minden komolyabb változás nélkül.
A lavinát a neves médiamogul, Rupert Murdoch indította el, amikor bejelentette, hogy fizetőssé teszi lapjainak egy részét, mert a minőségi tartalomért bizony fizetni kell. A jó öreg ausztrál kapott hideget-meleget, volt aki szerint valós igényt fogalmazott meg, mások szerint Murdoch a hagyományos médiamodellt próbálja meg kiterjeszteni a sok tekintetben más logikával működő webre, de hajlamos vagyok Pollner elméletét elfogadni, miszerint a News Corp. tulajdonosa csupán blöfföl, amit gazdasági szükségszerűségből tesz.
A felvázolt modellt igyekeztek magyar viszonyokra is értelmezni, ám kiderült, a legfontosabbb tartalomszolgáltatók - például az Index főszerkesztője, Uj Péter - az ingyenes modell mellett álltak ki. S bár csak a hirdetési bevételekre építeni hiba (amire éppen a jelenlegi válság mutat rá), egyéb szolgáltatásokkal, tevékenységekkel megvalósítható a több lábon állás.
Novák Péter ezzel szemben úgy véli, hogy a magyar online médiumoknak máshol szükséges próbálkozniuk, ha növelni szeretnék bevételeiket: "Komplex szolgáltatásokat nyújtó oldalakká kell fejlődniük, ahogy erre már akad is példa (mfor.hu és portfolio.hu – a szerk.) Ide tartozhat a konferenciaszervezéstől kezdve a könyvkiadáson át az online brókerkedés."
Ennek a modellnek az előnye, hogy az adott médium több lábon áll – tehát akkor sem kell lehúznia a rolót, ha a krízisben nadrágszíjmeghúzásra kényszerülő hirdetők elmaradozása miatt megcsappannak a tartalomszolgáltatásból származó reklámbevételek. Ráadásul címek, témák tekintetében sem kell feltétlenül lemenniük kutyába (a válság miatti pénzszűke nyomán itthon egyre több online újság teszi ezt - a szerk.), hiszen már nem létszükséglet a unique-szám (az oldalra látogatók száma) folyamatos növelése – elég, ha a törzsközönségről sikerül minél "több bőrt lehúzni." - olvasható az mfor.hu cikkében.
Hangsúlyozom, nem kívántam a témában elmélyedni egészen addig, amíg saját "gazdámról", a német Axel Springerről nem olvastam, hogy követni kívánja a fizetős modellt, első körben a mobil tartalom esetén. S ha Németországban ez megtörténik, a trend begyűrűzhet Magyarországra is, így mindenképpen esetünkben is fel kell készülni valamilyen szinten, első körben arra, hogy érvelni tudjunk, másodsorban pedig felkészülni az esetleges végrehajtásra, bár ezt a Beol.hu esetében rendkívül nehezen tudom elképzelni, a portfólió egyik zászlóshajójánál, a Világgazdaságnál pedig jelenleg is működik a fizetési modell valamilyen szinten.
Úgyhogy várjuk a fejleményeket, amelyek mind földrajzi, mind más értelemben igen távoliak egyelőre, mindenesetre nem árt tudni, hogy te, kedves blogolvasó hogyan vélekedsz erről a fizetéses témáról, egyelőre azt hiszem, a képlet elég egyértelmű:
További olvasnivalók a témában:
VJ
Most nem egy video jockey-ról lesz szó, hanem Vandlik Jánosról, akit tegnap este búcsúztattunk el a cégtől, azaz a cégcsoporttól. Az ő nevéhez fűződik a Beol.hu elindítása, majd a regionális építkezést (azaz a többi portál elindulását) irányította, végül országos vezetőként a kilenc axelspringeres helyi lap ügyeiért volt felelős. Gyakorlatilag az ő révén kerültem a céghez, annak ellenére, hogy elég nagy volt az ellennyomás - még jó, hogy akkor nem árulta el, csak amikor már a rendszerben voltam, amilyen túlérzékeny vagyok ilyen dolgokra, hagytam volna a francba az egészet és nemet mondok az ajánlatra.
Szerencsére nem így történt, és az elmúlt két és fél évben - távmunkában ugyan - nagyon jól együtt tudtunk dolgozni. Aztán János gondolt egyet és váltott, elég nagyot, igaz, kommunikációs területen marad: az egyik legnagyobb regionális autós cég, a Hovány pr-menedzsere lett.
A buli teljesen rendben volt, pörköltfőzés, vegáknak vegakaja, pálinka, sör, biliárd, darts, AD/DC a kivetítőn és még másnapos sem vagyok, merthogy rendben talpon tudtam maradni. De nem is ez a lényeg, hanem amit a búcsúztatáson elmondtam: sajnáljuk, hogy János így döntött, de ha ez a döntés jó döntés, akkor vele együtt örülünk.
Top ten
Ez egy kicsit hosszú videó, 14 perces, de érdekes, mert a magyar média 10 legbefolyásososabb emberét mutatja be, könnyen emészthetően. Valószínűleg nem ismerem jól ezt a piacot, vagy már egész más paraméterek szerint gondolkodom, de van, akiről még nem is hallottam és nagyon sok van, akit hiányolok innen. A második helyen egyébként ott szerepel a mi csúcsgazdánk is, Bayer József, az Axels Springer hazai első ember, akit azonban nem tudtak szóra bírni és túl sok érdemleges infó nem is hangzott el vele kapcsolatban.
