Faludy: 1956 te csillag
Másnap, szerdán reggel: por, ágyúszó
és szenvedés; mégis, mikor átvágtam
a Hősök terén, mosolyognom kellett,
mert nem állt szobor többé a csizmában; –
csütörtök: lázrózsák mindenki arcán.
Földváry már kedd este elesett
a Rókus előtt. Szemközt, az iskola
padlásán felfegyverzett gyerekek; –
péntek: még több vér, tankok a Ligetnél.
Az ütegek torkolattüzeit
nézem éjjel és borzongok: a szörnyű
szépség most nálunk is megszületik; –
hat nap: a kénezett arcú halottak
apró csokorral mellükön, a járdán
(Köztársaság tér), röplapok, szorongás,
szemem előtt kis, tétova szivárvány; –
ölelkezés az Írószövetségben:
csomagolnak és indulnak haza;
feltépett sínek, utcák és fölöttünk
a szabadság liliom-illata; –
ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc,
és ötvenhat: egyszer minden száz évben
talpra állunk kínzóink ellen. Bármi
következik, boldogság, hogy megértem; –
és újra péntek: a Dunánál állunk,
a nap áttör ködön, füstön. Talán
sikerül minden s az alkonyat bíbor
brokátja Zsuzska lenszőke haján;–
és szombat: hajnalban csupa reménység,
de estefelé: nyakunkon a kés.
A keleti szemhatár mögött mocskos
felhők, nyugatról álszent röfögés; –
mentünk a kétszázezerrel: nem bírok
újabb börtönt, s ha nem is jött velem:
Árpád óta bennem lakik az ország,
minden völgyét meg dombját ösmerem; –
a Bach-huszárok tankban tértek vissza:
eddig sem ápolt, s ha más föld takar,
mit számít az? és mit, hogy fiam majd
Dad-nek szólít és nem lesz már magyar?
Mit elvesztek, ötven vagy száz év múltán
az ifjúságtól mind visszakapom,
és otthon, a sötét előszobákban
kabátom még ott lóg a fogason –
ezerkilencszázötvenhat, nem emlék,
nem múlt vagy nékem, nem történelem,
de húsom-vérem, lényem egy darabja,
szívem, gerincem – kijöttél velem
az irgalmatlan mindenségbe, hol a
Semmi vize zubog a híd alatt
és korlát nincs sehol sem – életemnek
te adtál értelmet, vad álmokat
éjjelre és kedvet a szenvedéshez
s az örömhöz; te fogtál mindig kézen,
ha botladoztam; hányszor ihlettél meg,
s nem engedted, hogy kifulladjak vénen; –
ezerkilencszázötvenhat, te csillag,
oly könnyű volt a nehéz út veled!
Nagyon soká sütöttél ősz hajamra,
ragyogj, ragyogj, ragyogj sírom felett.
(Toronto, 1986)
Kolbászhétvége
Nem vagyok egy gasztrosznob (mondjuk enni szeretek és ez látszik is), viszont a kolbászfesztivál több mint gasztrokulturális esemény, mára már valódi népünnepély.
Marketing és csapatépítési okokból a mai médiakupán a Beol.hu is nevezett csapatot, amelynek mondjuk pont én nem vagyok a tagja ügyeleti elfoglaltságaim miatt, viszont délután azért kimegyek a mobil felszereléssel együtt és ott próbálom meg a legfontosabb teendőket elvégezni (várhatóan nem is lesz túl sok minden). És persze lesz egy kis extra is: van egy halódó gasztroblogunk, amit most egy kicsit megpörgetünk, a főoldalról nyitottam rá egy csatornát és oda kerülnek majd fel a friss kolbászfeszkós posztok, amikhez egyébként várjuk a felhasználói élményeket, képeket, videókat is.
Persze lesz twitterezés is, mégpedig aki e témakörben akar csiripelni akár a helyszínről, akár máshonnan, az kérjük szépen, használja a #kolbaszfesztival hashtaget.
Ja, és persze a csapat, mely két beolosból áll, a többiek vendéggyúrók: Kenyeres Zoltán és Szabó györgy (Beol-szerkesztők), Kovács Lajos és Varga Gábor (BMH-tördelők), Molnár Pál Márton (BMH-újságíró) és talán a mi csapatunkba szervezték be Holger Martenst, az Axel Springer egyik Budapesten dolgozó erős emberét, aki egyébként rajta van a befolyásos médiaszemélyiségek Top 50-es listáján is, úgyhogy ebbe a beolos csabaiba ma sok minden bekerülhet.
Ez az én (papír)formám...
Ott voltam az online média születésénél, most ott kell lennem a print média haláltusájánál - körülbelül ez jár a fejemben a héten reggelente ébredés után, mióta kvázi print szerkesztőként is dolgozom.
Pontosabban nem lettem én hivatalosan print szerkesztő a Békés Megyei Hírlapnál, továbbra is a Beol.hu projektvezetőjeként dolgozom, azonban az integráció - és persze a válság - azzal is jár , hogy egy céges döntés értelmében online koordinátori megbízást kaptam, ami azt is jelenti, hogy oldalakat rakok össze a hagyományos újságba.
Természetesen nem idegen számomra a hagyományos újságírás, hiszen a kilencvenes évek eleje óta mégiscsak ezt csinálom, sőt, amit a szakmáról tudok, annak túlnyomó részét itt csipegettem össze. A szerkesztői munka sem idegen, mert bár a napi szerkesztésben a Békés Megyei Napnál sem vettem részt, de voltak tematikus oldalaim - köztük az Informánia, ami egy high-tech rovat volt kétheti megjelenéssel -, így tudom, mi az a laptükör meg ilyenek.
Egy szerkesztőségi hierarchiában talán komoly megtiszteltetés és előrelépés egy ilyen szerkesztői feladat, személy szerint pedig nagy kihívás másféle feladatot is ellátni, mi több, nagyobb megrázkódtatás nélkül meg is lehet csinálni. Viszont jut-e idő azokra a cikkekre, blogokra, amelyek elolvasása nélkül nem tudunk előrelépni? Jut-e idő azokra a tesztelésekre, amik gyakorlatilag az online szerkesztés sava-borsát jelentik a napi frissítési robot mellett. Követőkké válunk-e és beleszürkülünk a megyei online masszába, vagy továbbra innovatívak, húzóprojektek maradunk rövid és hosszú távon, mint eddig voltunk egy jól működő modellel és nagyon sok újdonsággal (seo, blogok, twitter, közösségi jelenlét stb.)
Nagy szerep vár most a csapatra, és természetesen én is kész vagyok a pluszterhekre éppen azért, hogy az eredeti feladatot maximálisan el tudjuk látni, azaz a Beol.hu ne váljon mostohagyerekké, maradékelven működő bohóckodássá, mert tudomásul kell venni - és a többség tisztában is van vele - hogy az integrált média ezen platformja igenis a papír nélküli korszak vezérhajója lesz - nem mindegy hát, milyen kondíciókkal száll be a jóval sokszínűbb versenybe.
Persze gondolkodjunk pozitívan és nézzük a jó oldalát
- Ha egy online szerkesztő kerül be a rendszerbe, az másféle hírérzékenységgel dolgozik, mint az, aki csak ritkán kap visszajelzést munkája hatásairól
- A (print)szerkesztői székből még jobban segíthető az online tagozat infókkal, szerzők instruálásával stb.
- Ha a printszerkesztés minősége jó, az eloszlatja a szerkesztőség tagjaiban élő esetleges előítéletet, hogy az online csak egy játékszer, nem kell komolyan venni. Bár ezzel szemtől szembe ritkán találkozunk, inkább a "nagyon fontos az online, de kezeljük a helyén, a print az igazán fontos" szemlélet jellemző..
Minden jót Tankcsapda
Igazi cédét hallgatok, még friss, ropogós: Tankcsapda: Minden jót.
Nem csak a beavatottak kincstári pozitivizmusa mondatja velem, de tényleg jó kis album született, nekem máris slágergyanús néhány szám, például a Csapda vagyunk, a Keverék, az Új nap vár, illetve a csak lazán.
A Tankok tegnap jártak Békéscsabán, dedikáltak és koncerteztek, meg persze online interjút adtak a Beolnak, egész pontosan Lukács, akivel az Ifiház kiskonyhájában nyomtuk le a válaszokat a mintegy húsz olvasói kérdésre. Ma délelőtt pedig papíralapú voltam, azaz a holnapi Vasárnap reggel helyi kiadása részére írtam belőle kétezer karaktert.
Bekóstolta a Jobbik Faludyt
Ennek a posztnak az eredetije a Beologon van, szóval felkúrtam az agyam egy kicsit a hét második felében jobbikilag.Faludy György költő, a huszadik század egyik legnagyobb művésze és nem mellesleg magyarja, ha élne, most jót mosolyogna, ha olvasná valahol, mi történt a csütörtöki békéscsabai közmeghallgatáson. Talán elgondolkodna, hogy immár harmadszor is csomagolnia kell-e, de nagy valószínűséggel elvetné ezt a megoldást, hiszen - bár direktben nem vett részt a rendszerváltás utáni közéletben - politikai éleslátása mindvégig megmaradt és tudná, hogy a Jobbik nevű képződmény egyik helyi aktivistája vetette el a sulykot, igaz, jó messzire.
Faludy Györgynek kétszer kellett elhagynia ezt az országot, mindkét alkalommal a diktatúra miatt, persze más-más előjellel. A harmincas években zsidó származása miatt döntött az emigráció mellett, majd amikor hazajött, a hatalomra került kommunistáknak is gyanússá vált és három évig Recsken törte a követ szó szerint, 1956 után pedig az országot is elhagyta, hogy világhírt szerezzen, és bár alapvetően angolul írt, magyarságára mindvégig büszke volt, s az első alkalommal, amint tehette, ismét hazatelepült.
Faludy György nevét mindenki ismeri az országban, sajnos az utóbbi évek bulvársajtóján szocializálódott magyarjai számára ő volt csupán "Az ember, akinek fiatal felesége van", de az iránta érzett kollektív szeretet kézzelfogható volt, amikor járta a vidéket (e sorok írójának több alkalma is adatott részt venni ilyen találkozókon, s bizony ott tapsoltak a mostani Jobbik-aktivisták is), s itt mindenki tisztában volt Faludy nagyságával, bátorságával, magyarságával. Amikor a Jobbik helyi erős embere megfogalmazta országos visszhangot keltő hozzászólását, valószínűleg azt gondolta, most megmondja a tutit. Helyette azonban ellenkező hatást ért el, s ha nem kezelik profi módon - mondjuk Morvai Krisztina vagy Vona Gábor elnézést kér a békéscsabai kijelentésért -, bizony észhez kap jónéhány szavazó. Sokan ugyanis éppen a jelenlegi politikai elittel szembeni elégedetlenség miatt ikszeltek a Jobbikra, a rendszerváltás utáni évek, évtizedek kritikájaként adnának zöld utat a huszas-harmincas ifjak dühödt lendületének, minden ideológiai megfontolás nélkül. Ehelyett pedig azt kell látniuk, hogy a 20. század egyik legnagyobb üldözöttjéből holtában is üldözöttet csinálnának, a városi ünnepségek szervezői pedig bemutatnák az elhangzó verseket, akárcsak Révai és Aczél elvtársak idejében - erre bizony még sokan emlékeznek az ántivilágból és köszönik, nem kérik, mert a legrosszabb demokrácia is jobb a legjobb diktatúránál. (A dologban a legviccesebb, hogy lényegében ő is úgy gondolta, akárcsak a Jobbik: egy csapnivalóan tehetségtelen politikai elitje alakult ki az országnak, amely nem foglalkozik mással, csak a saját zsebével - ezt meg akarta írni önéletrajzi kötete következő részében, ami sajnos nem készülhetett el...)
Faludy György, ha élne, azért sem lenne ideges, mert volt már hasonló a rendszerváltás utáni években: az egyik jobboldali párt egyik noname aktivistája bekóstolta József Attilát, mondván, lényegében egy beteg, proli és kommunista költőről van szó és tiltsák már be - lett is haddelhadd, József Attila azóta is tabu a jobboldal legszélén is. Remélhetőleg Faludy is megmarad annak a kollektív tudatban, aki, mert ha ellenkező parancsot kapunk, akkor aztán tényleg csomagolhatunk.
Magyar darkwave - keresem a Hold zenekart
Egy ritka muzsika a kilencvenes évek első feléből, ez itt a Mask, ami az F. O. System volt tagjaiból alakult, a frontember pedig az a Gabrieli Richárd, aki jelenleg az Ezüst-Patak gitáros-énekese. Nem tudom, hogy a csodában, de annak idején engem nagyon megragadott ez a műfaj (röhögnek is rajtam a kollégáim), s ezen vonzalom a mai napig megmarad - na jó, a tudatos dark közhelyekkel operáló bandákat én is kiröhögöm.
Hogy még mozgalmasabb legyen az életünk
...újabb családtaggal bővültünk: egy cica érkezett otthonunkba ma délután, aki a Lili nevet kapta Héditől.
A helyzet az, hogy örököltünk mi az előző lakótól kb. öt macskát, akiket azonban a kutyáink szisztematikusan elüldöztek, hiába volt minden békítési kísérlet. Lili cica azonban alapból a házban kezdi és Obama elnök módjára megpróbálom majd az izraeli-palesztin béketárgyalásoknál hatékonyabban kibékíteni az újonnan felmerült antagonisztikus ellentéteket.
Bréking
KÖZLEMÉNY
A Magyar Szocialista Párt Békés megyei küldöttgyűlése ma, október 03-án elvégezte munkáját a 2010 évi országgyűlési választásokra való felkészülés jegyében.
Megválasztotta kampányfőnökét, Nagy László személyében; megválasztotta a Megyei Választási Bizottságot, melynek vezetője Varga Zoltán megyei elnök; elfogadta a Békés megyei területi listát.
A területi listát Varga Zoltán önkormányzati miniszter, az MSZP Békés megyei elnöke vezeti.
Az MSZP Békés megyei Elnöksége
Főnénik szabályoznák a netet
Most először jutok oda, hogy belenézzek a rapid módon eltávolított Nap-Kelte helyén a Ma reggel című műsorba, ahol most éppen három főnéni az internetet szabályozná a gyerekek védelmében.Kettő közülük nagyon is ismerős több mint tíz éve: Körmendy-Ékes Judit volt ORTT-elnökként már tett ilyesmire kísérletet (gyorsan meg is alakult a tartalomszolgáltatók önszabályozó szervezete), Szalai Annamária pedig az ORTT vérmes fideszes megmondó asszonya. Nagy Krisztina hirtelen nincs meg, de ő is szabályozásról beszél.
Vicces dolgok ezek: először csak a gyerekek védelmében, aztán a kultúra védelmében, aztán más mondvacsinált okok védelmében szabályoznak, szabályoznának, de végülis nem jutnak semmire, mert azért az még az irániaknak meg a kínaiknak sem sikerült, sőt már Fidel országába is szép lassan beszivárog a net, vele együtt a szabadság szele.
Nehogymá itt valami főnénik ezt akarják tőlünk elvenni - ha a szülő nem tudja leszabályozni a gyereke által nézett tartalmakat, honnan veszi az állam, hogy képes erre?
