2006
Mindenkinek a legjobbakat kívánom 2006-ra, én személy szerint sokat várok tőle - és most ne tessenek feltétlenül kedvenc eseményeimre, a választásokra gondolni...
írta: korbely, 2005. december 31. 18:24 - címkék: és kategóriák: Privát szféra
-
még nincsenek kommentek
Viharsarki szoci szappanopera
Veress Józsefet Békésbe rendelikTávozik posztjáról január elsején Veress József. Az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter politikai államtitkára a felmentését nem kívánta kommentálni: ő maga is csak a Magyar Távirati Iroda írásából értesült a döntésről.
Mozi...
Vannak persze komoly dolgok is: mozis jegyzetem a Beolon.
Bakiparádé
A vicces dolgok ideje van, én sem maradhattam ki belőle: kiszedtem a lomtárból a legnagyobb mellébeszéléseket, nagy hangsúlyt helyezve az öniróniára is.Letöltés 1.
Letöltés 2.
Munkaundor és kanárisirató
Általános munkaundor lett úrrá rajtam, ami nem csak a kenyérkereső foglalkozásomra terjed ki, hanem mindenre, amihez két-három agysejtnél többet kell megmozgatni. Talán mert arra számítottam, hogy az ünnepek alatt, illetve a két ünnep között leereszthetek egy kicsit, persze dehogy, s ilyenkor még nehezebb a hírvadászat és -feldolgozás, mint hétköznap, hiszen Illetékes Elvtársék bezzeg lazíthatnak, de lazít a kollégák nagy része is, így a gépezet meglehetősen lebutítva dolgozik.Azért megpróbálom, most például nekiugrom azoknak a hanganyagoknak, amikhez délelőtt nem volt időm és kedvem, helyette ugyanis kávéztam a határőrség szóvivőjével, a Munkáspárt (bocsánat, Magyar Kommunista Munkáspárt) helyi elnökével, aki egyébként egy jó fej, mi több, az egyik legbecsületesebb helyi politikus, de még az elkésett karácsonyi üdvözlettel érkező postás sráccal is kvaterkáztam egyet inkább munka helyett.
Meg persze szomorú is vagyok: reggelre elpusztult irodai szolgálati kanárink és fogalmunk sincs, mi okozhatta vesztét. Emlékét mindössze néhány hangfelvétel őrzi, amikor bele-belecsiripelt egy-egy interjúba...
írta: korbely, 2005. december 28. 17:44 - címkék: és kategóriák: Privát szféra
-
még nincsenek kommentek
Elmúltak az ünnepek...
...fába szorultak a férgek, ahogy egykoron a jó öreg KFT énekelte az első lemezen. Persze a helyzet nem ennyire cinikus, keserédes, hiszen alapjában ez egy jó karácsony volt, úgy látszik, a sok-sok jókívánság mégsem mindig inflálódik. Elsősorban persze nem Jézuska -egyébként örömet okozó és tényleg kellemes meglepetést jelentő - ajándékai, hanem a három nap mentális összhangja miatt: minden kelléke megvolt az ünnepnek és semmiben nem estünk túlzásba. A Balaton déli partján szakácskodó fiam, Erik is nálunk volt két napot, aki lám, lám, kezdi felfedezni az öreg bakeliteket, a motiváció nyilván nem elsősorban Jim Morison élete és munkássága, hanem a fekete korong mai vonzása, de első lépcsőnek ez is jó - József Attilához is Hobón keresztül vezetett sokak útja. (Tegyük hozzá, én pedig a 21. század áldásán, az ajándékként a fa alá került mp3-lejátszómon élvezkedem - AVS, 256 MB -, és a podcasting elméletéről olvasgatok újra cikkeket, mi több, kipróbáltam az Info Rádió ide vonatkozó szolgáltatását is.
Az ünnepi evészet sem a bezabálásról szólt, hanem a könnyű, mégis különleges életekről - á la Nagy Erika -, volt kártyázás, sok-sok beszélgetés, gyereknek életmód-tanácsadás (mellesleg ha a korábbiakat megfogadja, most kb. a nappali főiskolások gondtalan életét élné, de nem, ezért frissensültek és saláták bűvkörében él. Persze én már konvencionális vagyok - lehet, hogy a boldogság éppen egy ilyen munkahelyen lakozik, néha magam is vágyom hasonlóra, akárcsak Kevin Spacey az Amerikai szépségben...). A mai nap a kiruccanás jegyében telt: szüleimmel meglátogattunk a bajai (egész pontosan vaskúti) rokonokat, apám ott letelepedett öccsét, onnan pedig elröptettem a gyereket Baranyába, ahol családjának másik fele, azaz édesanyja, nevelőapja és féltestvére él.
Karácsony 2005
Kedves Barátaink!
Az elmúlt napokban számos kedves jókívánság érkezett sms-en, e-mailben, e-képeslapon és hagyományos postai úton, melyeket ezúton is nagy tisztelettel köszönünk és természetesen mi is minden jót kívánunk mindenkinek!
Korbely György
Nagy Erika
írta: korbely, 2005. december 24. 11:15 - címkék: és kategóriák: Privát szféra
-
még nincsenek kommentek
Munkás ünnepek
A látszat ellenére télleg nem vagyok autómániás, számomra ugyanolyan használati tárgy a kocsi, mint a kenyérpirító vagy a kávéfőző, szemben mondjuk a magyar populáció nagyon nagy hányadával, amely autók alapján pozicionálja be saját magát és a környezetét, jól becsapva egymást, lásd például az ingatag vállalkozások tulajdonosainak méregdrága státuszautóit.Amiért kocsit kellett cserélnünk: bármilyen elégedettek voltunk az Uno-val, az utóbbi időben egyre többe került egy-egy alkatrész és egyre sűrűbben volt szükség valamilyen szervizes beavatkozásra. Rövidre zárva: akárcsak a sportban, itt is a csúcson, vagy legalábbis a csúcsot követően kell kiszállni.
Lehetett volna persze más márka is, miért pont Skoda Fabia? Több oka van: tulajdonképpen egy jó minőségű európai - cseh-német, nem rossz összeállítás - kocsiról van szó, ráadásul ők adták a legtöbbet a régi autónkért. De a legnyomósabb ok: részben autógázzal működik, ezért komoly megtakarítás érhető el az üzemeltetésben, s persze nem csak financiális okai vannak, zöldek is: globálisan gondolkodtam és lokálisan cselekedtem, ahogy a közhely fogalmaz, vagyishát jóval kevesebb káros anyagot bocsátok ki a világba és jövőre a Hegyalja Fesztivál Zöld Sátor színpadán még kevesebb "vizet prédikálás" hangzik el, legalábbis részemről.
Az utóbbi két napban kizárólag síkos úton gyakoroljuk az összeszokást a Fabiával, néhány perce estünk haza például Békéscsabáról, ahol céges karácsonyi partit rendeztek nekünk, evés-ivás, zene - szakmázás nélkül, hál Istennek. Mondjuk az iszogatásból nem tudtam kivenni a részem, merthogy vezetnem kellett, de hát ez is vidékiség hátránya. A céges partik ideje van egyébként, a múlt héten kedvenc agrárportálom menedzsmentjével volt egy munkavacsora. Igaz, kedvenc üzemi lapom nem rendezett semmit, viszont karácsony tiszteletére egy viszonylag tekintélyes summát találtam a bt. számláján szakértői díjként elszámolva - gondolom, ez egyfajta 13. havi járandóság, jutalom - vagy bármi más - no, hát ez az igazi céges figyelem, csapatépítés, miegymás... :)
Sajnos nálam másképp működik a karácsony, mint a normális embereknél, most jön az igazi hajtás: előre kell dolgoznom nem csak szombatra, hanem hétfőre is - mi több, szilveszter előtt is le kell játszani egy hasonló erőltetett menetet. Úgyhogy két ünnep között munka, nehogymá' hallgatnivaló nélkül maradjon a bejglitől meggyötört, virslire és lencsére gyúró Kedves Hallgató.
írta: korbely, 2005. december 23. 1:06 - címkék: és kategóriák: Privát szféra
-
még nincsenek kommentek
Jönnek a csehszlovákok...
My new car...
Apródfrizura-forradalom
Forradalomra és szabadságharcra mozgósít KerényiA Változás 2006 celldömölki rendezvényen Kerényi Imre arra szólított fel: a Fidesz választási kampányához csatlakozó önkéntesek alakítsanak hadsereget. A polgári kör-vezetőként is ismertté vált színházrendező szerint Magyarországon szabadságharc van, amit a jobboldalnak meg kell nyernie. Ha mégsem sikerül, forradalmat csinálunk - vetítette előre Kerényi.
Amikor reggel, kutyasétáltatásból feljövet megláttam a papírújságban ezt a cikket, fodrászért, de legalábbis ollóért és hajvágógéprt kiáltottam: néhány hónapja poénkodtam azon pont itt, hogy Kerényi Imre apródfrizurája és az én apródfrizurám mutat bizonyos hasonlóságot, így fennáll a veszélye, hogy a Kerényi Imre Polgári Kör helyi aktivistájának gondolnak. Mostmár viszont szegény - egyébként művészként általam nagyra becsült - Kerényi árfolyama még inkább esett a szememben, viszont úgy látom, azért a haj- és persze fejformánk eltér, ezért mégsem vágatom le a hajam egész rövidre.
"Hangos" délután
Tegnap délutánra elég sok dolgot előirányoztam magamnak, helyette persze mást csináltam: kategorizáltam végre audio adatbázisomat, de nem a néhány hónapja elkezdett táblázatkezelős módszerrel, hanem a WhereIsIt? elnevezésű progival, ami azért jelentős minőségi ugrás. Szóval ezzel telt a nap nagyobbik része, pedig még vár rám egy nagyobb lélegzetű cikk megírása, amiben 2005, illetve inkább a közelmúlt legfontosabb hazai albumairól írók néhány kis kritikát, vagy inkább recenziót, mert hát elég elfogult vagyok velük szemben és igazán rosszat sem az új Belgá(k)ról, sem a Quimby-ről, sem az Emil.Rulez-ről, sem Yonderboi-ról nem tudok írni, szégyenszemre a Korai Örömöt pedig még nem is hallottam, így erről csak az alapinfókat tudom leírni, meg persze áradozhatok egy kicsit egyik kedvenc bandám tekintélyes előéletéről.Pedig jó lenne, ha karácsonyig születne ebből valami, "fa alá" jelleggel, de nem hiszem, hogy ez marad a koncepció, már csak azért sem, mert viharsarki vájtfülű legfeljebb online rendelheti meg az albumokat, s nem hiszem, hogy szombatig ideérne a futár akkor sem, ha ma indulna el a rendelés, márpedig figyelembe véve a sűrű napot kizárt, hogy ez ma megszületik.
Kell egy ház...
Az evangélikus egyház elveti a tüntetés módszerétBár az evangélikus egyház szerint is ugyanaz a támogatás illeti meg az egyházi iskolák tanulóit, mint az önkormányzati iskolák diákjait, a tüntetés módszerét elveti - mondta az egyház országos felügyelője az MTI-nek vasárnap.
Igeeen? Akkor mi a csodát keresett ott a szarvasi evangélikus általános iskola (Benka Gyula) hatalmas transzparense?
Nem nagyon akartam foglalkozni ezzel a témával (sem), egyrészt idegesít a történelmi egyházak lobbistáinak nyomulása, de ugyanúgy ökölbe szorul a kezem bizonyos intoleráns ateista, már-már ördögi körök megnyilvánulásaitól (nem Gusztosékra gondolok, nekik igazat adok: váljon szét az egyház és az állam, a "vallási piacon" pedig ne különböztessenek meg felekezeteket), hanem azokra a fafejűekre, akik a tudományos szocializmus, vagy csak sima lumpenproliság talajáról képtelenek elviselni a hit bármely formáját, jelenlétét, finom bonyolultságát.
De ha már szóba került a pénteki haccacáré: az egyházaknak is joguk van az érdekképviseletre, illetve az érdekérvényesítés különböző formáira, akárcsak a civil szférának vagy éppen a szakszervezeteknek. Sőt, joguk van a szocik és a Szadesz kiprédikálására is a templomokban, legfeljebb az ő felsőbb kapcsolatuknál kell elszámolniuk vele. Amihez viszont nincs joguk: gyerekeket belevonni ezekbe a játékokba, hiszen azért tudjuk: kampányíze van a pénteki demonsrációnak, nem is kicsi.
Tudok konkrét példát is az előző kampányból: liberális ismerősöm egyházi gimnáziumot választott gyermekének, semmi spirituális megfontolás, csupán jónak vélt iskolába akarta járatni. Jött például a városba Áder János, s amikor elvonult az iskola előtt, a kiscsávókat kivezényelték integetni. Majd amikor ugyanebben az iskolában, tanórán szóba került egy Kuncze Gábor nevű liberális pártelnök neve, a derék pedagógus asszonyság az említett úriember kibelezését helyezte kilátásba, legalábbis erre vonatkozó vágyálmát osztotta meg középiskolás diákjaival. Halkan teszem hozzá, ugyanazon történelmi egyház intézményéről van szó, amelyiknek világi vezetője most kiadta a fenti közleményt.
Úgy látszik, a hierarchiák sehol nem működnek jól (lásd még: MSZP): hiába a csúcson lévő jó szándék, vagy legalábbis változtatási akarat, ha a piramis alján lévő kényszeres túlteljesítők miatt mindez kudarcra ítéltetik.
Tappancs
Ezt a kutyust Tappancsnak hívják, ő a "szolgálati" kutyánk, azaz bérelt rádiós irodánk udvarán lakik. Néhány hete még komolyan fontolgatták gazdái, hogy elaltatják, szegény ugyanis nagyon szenvedett: valami májbetegség miatt vízzel telt meg a hasa, rendkívüli módon megduzzadt, a kutya alig mozgott, szédelgett, láthatóan nagy fájdalmai voltak, az állatorvosok pedig tanácstalanul hümmegtek, ha meglátták. Gazdái azonban nem adták ki a végzetes parancsot, bíztak a csodában, ami a napokban megtörtént: a kutya él és virul, folyamatosan zabál és már falkavezéri pozícióját is visszaszerezte az ugyanott lakó, egyéves labradortól. Főbérlőnk - végső elkeseredettségében - ötszörös adag Celladammal kezdte el etetni, ami a jelek szerint hatásos volt. Ez itten persze nem egy példamese - amúgy sem foglalkozom hivatalos és alternatív gyógymódok összehasonlításával, mi több, kerülöm ezt a témát -, hanem tényrögzítés. A konklúzió nem is ez, hanem valami ilyesmi: mindig van remény....
írta: korbely, 2005. december 18. 8:46 - címkék: és kategóriák: Privát szféra
-
még nincsenek kommentek
Butítani!
De okos ember beismeri, ha téved, így teszek én is: ez egy jó lemez. Elsősorban azért, mert inkább az első album hangulatát hordozza, például visszanyúlnak (zenében és szövegben egyaránt) az első lemezhez, mi több, az első lemez előtti időkhöz, megjelenik például Zazie és régi kedvencem, az Az a nő alapjain az Ez nem az a nő. Hegyi György szövegei nagyon jók, nagyon maiak, ugyanakkor költőiek, azaz bombázzák az örökkévalóságot. Ha egy régész (vagy akkor hogy fogják hívni a digitális örökségek kutatóit) ráakad erre a szövegre, nagyon is tudni fogja, milyen közegben dolgoztak ezek a fiúk és vagyunk kénytelen élni mindannyian:
Butítunk most rögtön, indul a' IQ-vákuum,
Többé nem mondunk olyan szót, hogy "haiku" meg "fátum",
Nem lesz akció, se fikció, se kontradikció,
Csak olyan szavak lesznek, amiket ordítani jó.
Például: szerelem, például: álom,
Amit egy fiú álmodik, például: ágyon,
És az ágy lehet egy szörny is, ami elejt prédául,
Na így készül a tuti-buta szöveg. Például
lehetne holdfény, és halott virágok,
Amiket egy hajnalon szednek a réten a lányok,
Pláne királylányok, akik egy hosszú forró nyáron
Eldalolják életünket például gitáron.
Például ordítsuk: álom, ordítsuk: nyáron,
Ordítsuk: szerelem, ordítsuk: várom!
Ordítson: mindenki, ha bírja a hangja,
Jöhet a nánanáa, és a zangazanga�
Butítani! Zanga!zanga
Butítani! Nána!nána
Ember és politika
"De vajon miért a politika ilyen, amikor az ember az, aki ilyen? Az ember olyan, amilyen - ld. fönt belőlük kettő -, és olyan politikát gyárt a környezetében, amilyenre intellektuálisan és jellembelileg képes" - fontos kulcsmondat, valami ilyesmit akarok én elmakogni, amikor a politika, a demokrácia és a világ válságáról beszélünk. Azaz továbbra is optimista vagyok és idealista :)
Foci és irodalom
Fociról írja új könyvét EsterházyEsterházy Péter, Kossuth-díjas művész az Ötórai tea című irodalmi sorozat idei, dedikálással egybekötött záró estjén beszélt az olvasóknak eddigi könyveiről és terveiről a rózsakerti Líra Könyváruházban.
FT & BBC
A kormány a Financial Times pozitív kritikáját citálta a parlamentben. A miniszterelnök elfelejtette hozzátenni, hogy a riport 20 millió forintba került - bájos kis sztori a no comment kategóriából.Kommentálást érdemel viszont a BBC magyar adásának megszűnése, mégpedig nekrológot. Napi egy-két alkalommal, például a királyi rádióban, illetve az Infó rádióban volt módom belehallgatni ebbe a bizonyos magyar adásba - valahogy mindig ilyen rádiót szerettem volna én is, persze ez lehetetlen, mégis mindig megragadott a hírérték sajátos súlyozása, akár külpolitikáról, akár gazdaságról volt szó. Aki rendszeresen hallgatta, garantáltan találkozott olyan hírekkel, amelyekkel a hazai sajtóban nem, vagy csak elrejtve jelentek meg, holott mégis fontos hírekről volt szó. A magyar sajtónak van egy sajátságos rutinossága, egyfajta protokoll-újságírás, ami unalmassá teszi például a külpolitikát. Ez az alternatív hang most elszáll, mivel nálunk már szólásszabadság van (hmm, 1990 óta akkor mi van?), s helyette arab nyelvű csatornát indít a brit közszolgálati adó.
Persze tájékoztatási monopólium azért nem marad, hál' Istennek ez itten a permanens információs forradalom kora, azért jó lett volna tovább tanulmányozni, hogyan is kell rádiózni valójában.
írta: korbely, 2005. december 16. 23:17 - címkék: és kategóriák: Köz, Kultúr
-
még nincsenek kommentek
Kovács monnnyon le!
Nem tudom, az Európai Bizottságban milyen etikai elvek működnek, gondolom, más a spanyol, a brit és a skandináv nemzeti hozzáállás a közszereplők magánéleti botrányainak kezeléséhez. Azonban szerintem azt az EU egyik országában sem nézik jó szemmel, ha egy miniszter hazudozik, apparátusának pedig az a dolga, hogy falazzon neki. Amiatt pedig a diplomáciai élet szereplői szerintem különösen idegesek, ha a partnerük társaságában lévő hölgyet feleségként mutatják be, holott az eredeti Mrs. Smith otthon éli a megalázott asszonyok életét. Hát mi ez, téllleg banánköztársaság?Megérett tehát a helyzet, hogy Kovács László lemondjon EU-biztosi posztjáról.
Hiába próbálják a témát a bulvármederben tartani bizonyos "minőségi" médiumok, ez bizony nagy botrány. Nem azért, mert a volt külügyminiszter félrelépett - ezért csakis családjának tartozik elszámolással, esetleg majd később spirituális vonalon, de gondolom, a tízparancsolatból nem csak a "ne paráználkodj!"-ot szegte meg az MSZP volt elnöke, és most hadd ne találgassak, melyik(ek)ről lehet még szó. A magánügy akkor vált közüggyé, amikor a köz is bekapcsolódott a nem túl könnyfakasztó love story-ba, olyan formán, hogy egy egész apparátus lett szánalmas részese annak.
Retró taták szeánsza
Porosházából virágzó kisváros lettA viharsarki település, Orosháza 2006. január elsején ünnepli várossá válásának a 60. évfordulóját. Ebből az alkalomból az Orosházi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete és Orosháza Barátainak Köre emléktalálkozót rendezett szerdán a városi nyugdíjasházban.
Bronstein vendégkommentárja
Szabadság Elvtársak!A közelmúlt helyi eseményeit figyelve, eszembe jutott egy régi történet.
Hogy pontosan mikor volt, már nem emlékszem, de 1917 előtt az biztos. Száműzetésben éltem, ám hiányzott már Oroszország, ezért titokban visszatértem Pétervárra. Első utam bolsevik párttársaimhoz vezetett, akik éppen pártgyűlést tartottak. A szünetben érkeztem, üdvözöltem mindenkit, de leginkább Timur elvtársnak és Csapajev elvtársnak, két kedves bajtársamnak örültem. Szörnyen izgatottak voltak, akárcsak a többi jelenlévő. Félrevonultunk, és ők ketten idegesen mesélni kezdtek.
- Lev Davidovics, míg távol voltál, hallatlan skandallum történt. Az eszer pártból ketten nekimentek Timurnak az egyik beszéde miatt.
- Az eszerek? Fogadjunk, hogy Doktorszkij és Embeszkoj voltak azok.
- Úgy van! Pa-pa-parvenü mind a kettő, azt a gyalázatos cikket az a mu-mu-muzsikszipolyozó Embeszkoj írta a BTD-ben - dadogta Timur hevesen.
- A miben?
- Az eszerek új lapot indítottak Bunkócska Te Drága címmel, rövidítve: BTD - magyarázta Csapajev türelmetlenül. - Erre az eszerek és közöttünk egy politikai vita indult a Málenkij Górodban. Ezután Grigorij meghívott a dácsájába minket és Doktorszkijt, meg Embeszkojt, hogy megbeszéljük az ideológiai különbségeket.
A középszerű Málenkij Górod - én is szoktam időnként írogatni oda - tulajdonos-főszerkesztője Grigorij volt. Ő és asszonya - minden lében két kanál. Az Ohrana szerint bolsevik izgatók, a bolsevikok szerint a cár pénzeli őket. A fene se tudja mi az igazság, de a lapjukban eddig minden jött-ment írhatott, amit akart.
- Elmenni vagy nem elmenni? - folytatta Csapajev. - Ebben mi egyedül nem dönthettünk, ezért kezdeményeztük egy rendkívüli pártkongresszus összehívását, ami - az Ő akaratának megfelelően - úgy döntött, hogy nem megyünk el.
- Ő? Vlagyimir Iljics?
- Dehogy! Ő - biccentettek fölfelé mindketten sokatmondó pillantással.
Megértettem. Pár pillanatnyi jelentőségteljes csend után mégis megkérdeztem:
- Azért Vlagyimir Iljics tud róla?
Ekkor Timur észrevette, hogy egy szösz van a zakóján, aminek eltávolítása elvonta a figyelmét. Csapajev lassabban kapcsolt, ezért kelletlenül odasúgta:
- Nem hiszem. Ő azt mondta, hogy Vlagyimir Iljics világa már a múltté.
Nézzenek oda, hát nem kioldódott a cipőfűzőm? Gyorsan lehajoltam megkötni.
- No - köszörülte kínosan torkát Csapajev - ezután a kongresszus megválasztotta a Rendkívüli Ügyek Bizottságát, hogy kidolgozza az elutasító válasz ideológiai stratégiáját. A Bizottság a tagjai közül megválasztott egy albizottságot az ügy operatív feladatainak hatékony megoldására. Az albizottság a tagjai közül választott két biztost, akik majd felelősek lesznek mindenért. A megfeszített munka meghozta gyümölcsét: fogalmaztunk egy elutasító szép üzenetet, amit postai úton elküldtünk Grigorijnak.
- Postai úton?! Amikor a postahivatalokban nyüzsögnek az Ohrana ügynökei!?
- Erről mi nem tehetünk. A postai út a hivatalos út. Mi mossuk kezeinket.
Nem tetszett ez nekem. Csapajev klerikális idézetet használt. Ezt megjegyzem, sosem lehet tudni.
- Elvtársaim - szóltam hozzájuk - közeleg a forradalom, erőinket, energiánkat inkább annak szenteljük, az eszerekre pedig csak a megvetésünket pazaroljuk.
- Szó sem lehet róla! - fakadt ki a mindvégig feszülten toporgó Timur. - A forradalom nem szalad el, de E-e-embeszkoj kérjen bocsánatot! I-i-ismerem porbafingó korunk óta. Előbb az iskola réme volt, aztán ü-ü-üzletember lett, aztán politikus. Nem csoda, hogy hazudozik!
Ekkorra már többen figyeltek minket Timur indulatos hangja miatt.
- Nyugodj meg Timurom, tudod, hogy árt az emésztésednek. És mi történt azután?
- Állítólag Grigorij nem kapta meg a levelet - tolta fel ideges mozdulattal orrnyergén az állandóan lecsúszó szemüvegét Csapajev - és most azt terjesztik, hogy megfutamodtunk.
- Fikáznak minket, Lev Davidovics - sziszegte Timur - ezt nem tűrhetjük!
- És most mit tesztek?
- Újból összehívtunk egy rendkívüli kongresszust. Határozat született arról, hogy az előbb említett két biztost kizárjuk a pártból, és az egyik küldött - valami Sztálin elvtárs - javaslatára a postamestert is kivégezzük. Most a szünet után megválasztjuk az Intézőbizottságot, hogy - az Ő iránymutatásával - megállapítsa az eredményes és ideológiailag helyes direktívákat. Jöjj, Lev Davidovics, mindjárt kezdünk - invitált Csapajev.
Nos, akkor volt egy olyan kósza gondolatom, hogy Vlagyimir Iljiccsel együtt elrontottunk valamit az ideológiai képzések során. De gyorsan elhessegettem ezt az érzést, és különben is, hamarosan győzött a forradalom.
Hóhelyzet
Hólapáttal birkózva köszöntöm az igazi telet, ugye hiába paneldzsumbuj, a garázsba be kell jutni, reggel ki kell jutni, ráadásul tízhetente vagyunk soros takarítók, mondanom sem kell, hogy Mr. Murphy elmélete szerint éppen most van az az egytized hét.Kedvenc projektemben lezártunk egy részt, sorrendben a harmadikat. Amilyen nagy reményekkel vágtam bele, olyan fásult vagyok, kreatív kommunikátorként vágtam bele a munkába, aztán egy kis időre tisztes iparosnak éreztem magam, majd fegyelmezett szakmunkásnak, de mire a végére érünk, nem kizárt, hogy szimpla segédmunkásnként fejezem be a végén- persze a pénztártól való távozás mindig bearanyozza a gyötrelmeket. Nem mindig sül ki abból jó dolog, ha többféle szakmai, kulturális meg mittomén milyen felfogás csap össze.
A Nyilvántartottakkal jól haladok, már beszervezték Vikidált, Nagy Ferót folyamatosan zaklatják és Lendvai Ildikó, a KISZ kulturális munkatársa megírta jelentését a csöves-jelenségről...
Nem haladok viszont a mozis jegyzetemmel (mármint az orosházi mozinekrológgal), amit a Beol-nak szánok, pedig már mottót is találtam neki (Presser: Mozi), s mondandóm csíráit már kifejtettem a blogon is.
Látod, megmozdulnak a képek,
hogy lásd, mi elmúlt már,
amit nem szeretnél látni,
mit végignézni fáj,
de látom akkor is, hogyha nem szabad,
míg csak szétszakad a kép...
írta: korbely, 2005. december 14. 21:48 - címkék: és kategóriák: Privát szféra
-
még nincsenek kommentek
Lassulás
P. Mobil a Fókuszban, ez se' semmi. Kedvenc bulvármagazinom - melynek időpontja garantáltan egybeesik a szokásos esti kutyasétával, igaz, most megvártam a Mobilt - valami okból elővette a jó öreg rocklegendát, mely mondjuk mára egy szánalmas erőlködés, de hát tudjuk, a forradalom felfalja saját gyermekeit. Most azonban igazi csemege részesei lehettek, akik ott voltak, mert (majdnem) a nagy csapat játszott együtt Szigetszentmiklóson, két elhunyt tag és egy ügynök hiányzott: Bencsik Samu '85-ben halt meg, Cserháti Pityi néhány hónapja, Vikidál pedig a kutyának nem hiányzott. Tunyogi énekelt, akit szegényt nagyon megvisel láthatóan a betegsége. Zenekara, a TRB is nélküle működik, Zeffer András kelt fel az orgona mögül énekelni - nem is rosszul.Hogy a Fókuszt ez miért érdekli? Franc tudja, talán nem akarnak lemaradni a retro-hullámról, a negyvenesek-ötvenesek kedvében akarnak járni valamiért, gondolom, hasonló megfontolásból, mint amiért előszedik mostanában a nyolcvanas évek elejének underground világát is Kontrolltól Bizottságon át Sziámiig és Európa Kiadóig.
Egyébként pedig kellemes "lassúkrimi-nap", szolid utómunkákkal. A tévében Colombo, Mrs. Fletcher, Helyszínelők (az első sorozat újravetítése, szerintem igazi csemege) - kész Kánaán, én pedig a ma leadott kommunikációs terv oldalhajtásait vagdosom, egy holnapi hírlevél-lapzárta még hiányzó elemeit rakom össze, meg tesztelgetem a konkurens blogszolgáltatót, a Blogtért, ahova kiraktam egy próbablogot, tanulmányozni a motor működését. Nem is ismételném meg magamat az eddigi tapasztalatokkal, megtalálható ott.
Mentő mementó
A vers egy múlt heti tragédia nyomán született, egy kedves ismeretlen ismerős küldte. Természetesen nem irodalmi értéke, hanem kegyeleti vonatkozása miatt került fel ide.Mentősök vagyunk, és Emberek!
1. Fújhat a nyirkos hideg szél,
lehet fáradt, gonosz sár,
mikor a melegből ki sem mennél,
de valahol egy gyenge hang
reménykedve téged vár.
2. Száguldva robogunk a sötétben,
s az út, mint végtelen folyam
magával sodor az éjben,
és halk morajú énekével,
szívünk együtt dobban.
3. Suhanva haladunk, megyünk,
talán majd célba is jutunk,
vagy szótlanul a múlté leszünk
és megsebezzük mindazokat
akiket majd hátra hagyunk
4. De egy mentős sosem sír,
könny helyett eső áztatja arcát,
bár szívébe tőrként hasít a kín,
mikor már tehetetlenül,
karjaiban tartja társát.
5. Ezek vagyunk mink,
egy gyorsan égő fáklya,
szívünkön kívül nincs semmink,
belülről is vérzünk,
de ezt már senki sem látja.
6. Jó barát, ki e sorokat olvasod
fogadj picit a szívedbe,
s ha távolról szirénánkat hallod
tengernyi gondjaid mellett
jussunk majd az eszedbe.
7. Van egy csapat, ki ha kell,
életét adja érted,
mindhalálig, tűzön-vízen átkel,
hogy megmentse szeretteid,
vagy esetleg téged.
8. Suhanva messzire megyünk.
Ki tudja hová jutunk?
Talán egyszer megérkezünk,
s ott majd végre véget ér
háborgatott utunk.
9. Ott majd talán nem fog
bántani már senki,
ott lesz majd a mentős boldog,
s fáradt testéből a lélek
megpihenve megy ki.
Gyaraki Ferenc Márk mentőápoló
Füst nélkül?
Vajon tényleg ez a megoldás, vagy egy újabb helyettesítő termék, egy sorban az alkoholmentes sörrel, a zacskós levessel és a guminővel?Multi Level Marketinggel kerül forgalomba a füst nélküli cigi
Márciustól terítik a NicSticet (Napi Gazdaság) 05.12.11 23:59
Jövőre jön a NicStic, a füst nélküli (mű)cigaretta. A magyar értékesítési hálózatot már elkezdték szervezni, a nagykereskedelmi jogot 1650, míg a kiskereskedelmit 250 euróért lehet megvenni.
Új termékkel igyekszik betörni a TopCap Marketing AG a meglehetősen szűkös európai dohánypiacra. A Svájcban kifejlesztett NicStic márciustól, Multi Level Marketing (MLM) rendszerű értékesítéssel Magyarországon is forgalomba kerül. A világszabadalomnak számító termék lényegében egy mobiltelefon nagyságú készülék, amelybe egy ízesített, nikotinfilterrel ellátott porcelánrudat kell helyezni. A készülék felmelegíti a filtert és így elszívhatóvá válik a „cigaretta”. Mindez füstmentesen és a cigarettában található több száz mérgező anyag nélkül. A terméket elsősorban a hosszú repülőutakra fejlesztették ki a dohányosoknak, ám a jelek szerint ennél nagyobb igény mutatkozik a találmányra.
A dohánygyártók már egy ideje dolgoznak új cigarettafajtákon, amelyek nem zavarják a dohányos környezetét, ám a megannyi szabadalom egyelőre azért nem kerül forgalomba, mert a termékek nem kínálnak olyan élvezetet, mint a hagyományos füstölnivaló. A funkcionalitás viszont a világ fejlettebb részein mindenek felett áll: az Egyesült Államokban az utóbbi 7-8 évben a legnagyobb üzletnek a nikotintapaszok minősültek, a termelt dohányból kinyert nikotint ebben a formában nagyságrenddel nagyobb haszonnal lehetett értékesíteni, mint cigarettaként. Ebből kiindulva Európában akár komoly sikerre is számíthat a NicStic, hiszen használata, ha halványan is, de emlékeztet a dohányzásra és a használatához ugyanaz a mozgássor szükséges, mint a megszokott terméknél.
A NicStic tömeggyártása márciusban kezdődik – mondta lapunknak Rigó Zoltán, a termék MLM-hálózatának építésén dolgozó manager, aki személy szerint óriási sikerre számít, ugyanis információi szerint a NicStic iránt dohánygyártók is érdeklődtek. A rendszerbe magánszemélyeket és vállalkozásokat is várnak, a nagykereskedelmi jogot 1650, míg a kiskereskedelmit 250 euróért lehet megvenni. (Ezek az összegek a termék megjelenésekor megduplázódnak.) A cigaretta értékesítésekor egy-egy doboz után jelenleg 6-8 százalékos árrést lehet elérni, a NicSticnél a forgalmazó a kiskereskedői jog után 20-nál nagyobb, nagykereskedelmi jog után 30 százalék fölötti hasznot ígér.
Polbulvár
Szeretőt tartott Kovács LászlóA negyvenéves nőt az egykori külügyminiszter több diplomáciai eseményen feleségeként mutatta be, és még az Európai Parlamentbe is szerzett neki belépőkártyát.
A magyar sajtó régi dilemmája: jogunk van-e tudni nagyjaink magánéletéről? A bulvársajtó legfrissebb sztorija egyébként nem úttörő vállalkozás: néhány éve Deutsch magánéletével foglalkoztak intenzíven, amikor házasságon kívül született meg harmadik gyermeke. Annak idején én is írtam erről a Békés Megyei Napba egy publicisztikát, ha jól emlékszem Három gyermek, mindegy kitől? címmel, ami rárímelt a legendás Négy kerék, három szoba, három gyerek szlogenre, a cím egyébként nem az én találmányom volt, hanem az Index e témával foglalkozó fórumáról loptam, persze nem sajátként eladva azt.
Hogy őszinte legyek, nincs határozott véleményem a dologról, azokkal is egyetértek, akik szerint egy-egy döntésben igenis közrejátszik dicső politikusaink magánéleti attitűdje, viszont viszolygok ezektől a nagyon izgalmas hálószoba-titkoktól, a sztárokéi sem érdekelnek, s többnyire a magánéletben is én vagyok az utolsó, aki értesül egy-egy kolléga, barát, ismerős, szomszéd ilyen-olyan magánéleti, intim fordulatairól.
Mindenesetre jó csámcsogást!
Panelszárszó II.
A Panelszárszó Projekt megbukott.Féloldalas lett ugyanis, nem jött el az egyik oldal, testületileg. Így a helyi jobboldal negyven alatti politikusaival töltöttünk néhány órát (Dancsó József, Csizmadia Gergely - Fidesz; Patakfalvi János, Jámbor Nándor - Jobbik), sörök, borok, békési disznótoros pálinka és Quinn Margot whisky társaságában. Állítólag jött egy levél, offline, amit nem kaptam meg, de ennek elektronikus változatát sem, úgyhogy nem tudom, miért mondták le az MSZP-holdudvar Che Guevarái a találkozót, holott korábban jelezték részvételüket. Nem is találgatok, azt hiszem, a hely eléggé semleges volt, ezen a blogon ugyanis tudatosan sértem meg egyaránt mindkét oldal eszementjeit. Bonnie kutya nem harap, mi sem, a konyhánk HACCP-szerű, úgyhogy nem is szívesen idézem Komássy Ákos FiB-elnököt, akivel a közelmúltban csináltam interjút és gyakori hívószóként használta a párbeszéd, a demokrácia, az együttműködés hívószavakat.
Mindamellett bohócnak érzem magam, mint aki meg akarja idézni az 1988-es Pozsgay Imrét a Hazafias Népfront élén, holott csupán mint fórum-házigazda indult el az agyam: ha ezek a szerencsétlenek a neten üzengetnek egymásnak, minden második szavuk az, hogy ezt meg kellene beszélni, akkor gondoltuk életem párjával, nosza, csináljunk itten egy polházibulit és beszéljetek. Nem beszélnek.
Persze nem volt kellemetlen este, semmiképpen nem volt hiábavaló, beszélgettünk, nem csak politikáról, hanem mindenféléről, emberi volt így féloldalasan is a dolog.
Tanulságok azonban vannak. Például az, hogy '88-89-90-ben, amikor ott asszisztálhattam a helyi rendszerváltás egyes mozzanatainál, bizony voltak beszélgetések MDF-fel, KDNP-vel, SZDSZ-szel, szocikkal, komcsikkal ugyanúgy. Most pedig itt van egy generáció, amelyik ebben az időszakban volt középiskolás, esetleg egyetemista, főiskolás, mára pedig szóba sem állnak egymással. Holott annak idején osztálytársak, iskolatársak voltak (a bázis: Táncsics gimi, Orosháza), egy szórakozóhelyre jártak (Talon blueskocsma), most pedig ellenségekké váltak.
Az én szerepem ebben a történetben megszűnt, továbbra is egyforma lendülettel tűzöm ki ide mindkét nagy oldal - és minden kicsi szerveződés - idiótáit és szavazok, ahogy szavazok.
Dixi
Hajnalban olvastam Dixiről, a legendáról, akivel egy alkalommal volt módom csak találkozni (illetve lehet, hogy korábban is, a nyolcvanas évek elején, csak akkor nem tudtam még, hogy ő a Dixi), valamelyik korai Szigeten, a Bahia színpad környékén osztotta az észt, persze meglehetősen összefüggéstelenül. Tipikus magyar értelmiségi életpálya volt az övé: egyénisége révén nem volt képes megfelelni a konformista elvárásoknak, a benne rejlő lehetséget rendszerbe foglalni és egzisztenciára váltani, megmaradt néhány film, kézirat, dalok (az egyik itt hallható) és persze maga a legenda az ötvenes évek dixieland-korszakától (innen a becenév) kezdve egészen az ezredforduló undergroundjáig.írta: korbely, 2005. december 11. 7:57 - címkék: és kategóriák: Kultúr, Rádió
-
még nincsenek kommentek
A szoclib értelmiség esete a "francia forradalommal"
Az infofasiszták is gyújtogatnánakEgymásnak estek a ballib média jeles képviselői. Az apropó egy, a franciaországi zavargások magyar médiafogadtatásáról szóló kerekasztalbeszélgetés volt. Cikkünkből kiderül, felgyújtaná-e az Index publicistája György Péter kocsiját, mit nevezünk egyetemi vitának és miért érzi magát kakukktojásnak Tamás Gáspár Miklós.
Egyre unalmasabb számomra a magyar szoclib-értelmiség, holott 10-15 éve még világítótoronyként tekintettem rájuk. Mi több, egy-két ATV-adás megnézése után egyenesen szánalmasak...
Ez most azonban tényleg érdekes vita: hetek óta az ÉS hasábjain folyik Párizs-ügyben az észosztás, a Hírszerző beszámolója szerint pódiumbeszélgetést is tartottak róla, egyébként nem is rossz összeállításban. Lehet, hogy ez egy generációs összecsapás az ötvenes full liberálisok és a huszas-harmincas-negyvenes "infofasiszták", azaz a főként interneten publikáló fiatalabbak között?
Eszembe jutott még Churchill híres-nevezetes mondása is, most ellenkező előjellel (nem szó szerint idézve): Isten ments az öreg liberálisoktól és az ifjú konzervatívoktól.
Hmmm, télleg, valószínűleg én is pofán b*sznám, ha valaki felgyújtaná az autómat. Akkor én most mi is vónék?....
PANKKK
Bevallom, szkeptikus voltam a PANKKK-programmal kapcsolatban, de egyre kedvezőbb tendenciákat tapasztalok. Itt van mindjárt az alábbi interjú a Wan2 tehetségkutató főszervezőjével, Bukóval: a jelentkezők száma megsokszorozódott
Friss karácsonyi lista
Mutasd a lemezeladási listátokat, és megmondom, kik vagytok...Magyarország
1. Caramel - Nyugalomterápia
2. Oláh Ibolya - Édes méreg
3. Halász Judit - Hívd a nagymamát!
4. Zsédenyi Adrienn - Ünnep
5. Madonna - Confessions On A Dancefloor
6. Torres Dani és a Veni Styx - Versus
7. Megasztár: Karácsony
8. Enya: Amarantine
9. Adagio: Adagio
10. Minisztár: Minisztár
